X Japan koncert Londonban: egy legenda visszatérése

Aki nem ismerné az X Japan zenekart: a 80’-as, 90’-es évek legmeghatározóbb japán heavy metal bandája volt, az 55 ezres Tokyo Dome-ban 18-szor adtak ’sold out’ koncertet, és a 30 milliót is meghaladja a lemezeladásuk. A banda a csúcson, 1997-ben feloszlott, és majd’ 20 év után állt össze újra koncertezni, a közeljövőben pedig várható új lemezmegjelenés is. A banda és a tagok életútja külön és együtt is eléggé tragikus: drogok, alkohol, öngyilkosságok, vallási fanatizmus kísérte őket, ezért nehéz volt a ’reunion’, de akit jobban érdekel, nézzen utána, én most inkább a március 4-i londoni koncertjükről írnék 🙂 .

x-japan-c2_007.jpg

A jegyet február elején vásároltam meg, nagy izgalommal, az első meglepetés pedig akkor ért, amikor kiderült: nincs e-ticket, nem vehető át személyesen, hanem kipostázzák. És minden félelmem ellenére tényleg megérkezett futárszolgálattal, időben. Érdekesség: a banda 2016-ra is tervezett egy koncertet Londonba, ám ez sajnos elmaradt, de az arra a koncertre szóló jegyek automatikusan érvényesek voltak az idei koncertre, tehát tavaly már ki sem küldték a jegyeket, idén viszont mindenki, aki akkorra vette, automatikusan megkapta.

A koncert a 12 500 fős befogadóképességű SSE Arénában volt, és bár nem volt teltház, 9-10 ezer körüli nézőszám mégis összejött, a világ minden tájáról 🙂 Az estet a bandáról nemrég elkészült dokumentumfilm levetítésével kezdték. Ez külön megtiszteltetés, mivel a nagyközönség számára a filmet még nem vetítik. (Ez megalapozta az egész koncert hangulatát: felfokozott érzelmek, tisztelet és szeretet, bármilyen nyálasan is hangzik, de végignézni a tragédiájukat növelte a közönség lelkesedését, szimpátiáját és szeretetét.)

jrock247-x-japan-wembley-2017-300x600a.jpg

Mikor kiderült hogy levetítik a filmet, úgy saccoltam, hogy ezzel koncertidőt akarnak spórolni, és majd láthatunk egy háromnegyed órás, hakni-szerű előadást. Nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat. A 19:30-ra hirdetett koncert kb. 5 perccel kezdődött később, a dokumentumfilm végszavára nagyon hatásos belépőt rittyentettek az Urak, a vetítővászon mögött felosontak a színpadra és belecsaptak a közepébe.

A koncert a régi nagy slágereik, és az új, lemezen még nem szereplő dalaik keverékéből, instrumentális feldolgozásokból és a közönséggel való kommunikálásból állt össze egy 3,5 órás koncertté (kb 2×15 perc szünettel). A tagok átlag életkora 50 év, az énekes hangja már néha kicsit bizonytalan (nagyobb részben viszont meglepően tiszta és erős), de a hangzás, a hangulat, a minőség, a felkészültség 1000%-os. Ismét bizonyítani akarnak, és sikerült is. A balladák, klasszikus-szimfonikus és power metal dalok keveréke és aránya tökéletes volt, ez a sokszínűség valószínűleg katasztrófához vezetett volna bármelyik másik banda számára, de Toshi énekhangja, ami minden stílushoz jól passzol, Yoshiki zongoratehetsége és Sugizo hegedűtudása mind olyan üde színfoltok voltak a koncert során, amelyek rengeteget tettek hozzá a pozitív élményhez.

A koncertet sokszor színesítették piro-effektek, konfettik, robbanások, lézerjátékok, ami igazi show-hangulatot adott, a számok közötti beszédek/beszélgetések, viccelődések, megemlékezések viszont bensőséges viszonyt alakítottak ki. A közönség őrjöngött, együtt érzett, táncolt, bulizott, skandált, és úgy érezhette magát, mint aki tényleg fontos az előadónak. Ezt pedig több ponton is hangoztatták mind szóban, mind tettekkel: az egyik daluk stúdió verziójára rögzítették a közönség hangját, a limitált kiadású cd-jüket pedig a Union Jack színeibe öltöztették.

Azt kell hogy mondjam, életem eddigi legjobb koncertje volt: a hangulat, a hangzás, a látvány, az előadók olyan élményt nyújtottak, amit egy jó darabig nem fogok elfelejteni.

Setlist:

Rusty Nail
Hero (YOSHIKI song)
Jade
Kiss the Sky – (Recording of the audience)
Beneath the Skin
Pata & Heath Solo
Drain
Sugizo Violin Solo
La Venus
Say Anything (Acoustic version)
Born to Be Free
Kurenai
Encore:
Moonlight Sonata (Ludwig van Beethoven cover)
Yoshiki Drum Solo
Without You
I.V.
X
Encore 2:
Bohemian Rhapsody (Queen cover) (Acoustic)
Space Oddity (David Bowie cover)
Endless Rain
Art of Life (2nd & 3rd movement)
Tears (English version)
Forever Love

x-japan_035.jpg

Fotók forrása: myglobalmind.com

Videók: AshstarJP,  VKTaelor_Lee, XX1j -kakumei

Beszámoló: Fanni

Válasz

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s